• Repülőjegyek fantasztikus áron!
    amerikaimagyarok.hu Bővebben
  • Szállásfoglalás online!
    amerikaimagyarok.hu Bővebben
  • Autóbérlés egyszerűen!
    amerikaimagyarok.hu Bővebben
  • Híreinket a RoTaPress szolgáltatja!
    amerikaimagyarok.hu Bővebben
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
education-72x72
OktatásFeatures
Az USA-ban? Magyarországon? 
Amit keres, nálunk megtalálja!
InformációkTabs
Követségek, képviseletek, vízum, segítség.
40943bb79903b2d80aa9d44652a4fd29-s72
Kultúra
Pillanatok a magyar kulturális életből.
 

Publicisztikák

  • Koncert Paddy Kellyvel Szép lassan hozzászoktunk, hogy világsztárok jönnek-mennek aprócska hazánkban. Miért is ne tennék, hisz jó nekik, jó ... Bővebben
  • Büdös ez az egész, mint a tíz napig hűtőben felejtett paradicsomos káposzta. A választási eljárási ... Bővebben
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20

Magyarországon ma százezrek keresnek munkát teljesen reménytelenül. Ilyen körülmények között cseppet sem lehet csodálkozni azon, ha az emberek többségének ingerküszöbét nem éri el a hír: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi kara megválni kényszerül huszonkét oktatójától. Holott szégyenről van szó, egy egész ország szégyenéről.

Ami napjainkban a hazai felsőoktatással történik, az egyszerre szégyene Magyarországnak, s ugyanígy minden egyes nagykorú, szavazati joggal rendelkező állampolgárának. Egyszerűen azért, mert hagyja, tűri, elviseli, hogy ezt is megtegyék vele. Hogy kifosszák abból a kevésből, ami megmaradt neki. Abból a mindannyiunk számára jótékony büszkeségből, tartásból, hogy ez az ország – talán mindennél jobban – a szürkeállományáról ismert. Igen, arról az egyetlen dologról, amivel Orbán még dicsekedni tudott pénteki beszédében, mintha bármiféle folytonosság volna kimutatható a példaként felhozott szabadalmak, és a jelen állapotok között. Vagy mondjuk a Nobel-díjasok sora és a jelenlegi kormányzati politika arcpirító kultúra, tudomány és felsőoktatás ellenessége között.
​Ez a huszonkét elbocsátandó tudós szenvtelenül minősíti komolytalanná, s ideje végre kimondani ezt is, hazugsággá a pénteki szavakat, egyebek között az innovációra és kutatásra fordítandó GDP-arányos 4-5 %, vagy egyetemeink a világ legjobb 200 egyeteme közé repítésének hagymázas, ki tudja, miben fogant vágyálmát. Átverés ez akkor is, ha nem a miniszterelnök írja alá a felmondóleveleket. Az ugyanis aligha kérdőjelezhető meg, hogy az ő kétharmados támogatottsága idején jutott a hazai felsőoktatás, az ELTE tiszteletre méltó intézménye, s az egyetem még inkább tiszteletre méltó oktatói kara ilyen méltatlan helyzetbe. Mint ahogy méltatlan helyzetbe kerültek a maradók is. Mert pontosan tudják, ők azért maradhattak, mert a másik huszonkettőt elküldték. És méltatlan helyzetükben vállalják, hogy lemondva a tőlük joggal elvárt tudományos munka lehetőségéről, kötelező óraszámuk 170 %-ában tanítsanak majd hétről-hétre. És méltatlan helyzetükben még azt is elviselik, ha munkáltatójuk – volt már példa erre is – nem tudja időben utalni bérüket, nem irigységből, vagy számításból, hanem egyszerűen azért, mert nincs miből, noha a kormányzati kommunikáció közhelyes szintjén a felsőoktatásból természetesen nem történt forráskivonás. És méltatlan helyzetben vannak a nem oktató dolgozók is. Például azok a takarítónők, akik, ha kell, nyomorúságos fizetésükből veszik meg a tisztítószereket, csak hogy legyen mivel elvégezni a munkájukat.
​Szégyene az országnak annak az egetverően ostoba elvnek még csak az ötlete is, amely egységesen akarta érvényesíteni a kényszernyugdíjazás elvét a közszférában. Bírók, orvosok és egyetemi oktatók körében is. Hogy idő közben módosították? Szégyen, hogy szükség volt a módosításra. Ugyan miféle érdek és miféle érv szól amellett, hogy a legjobbaknak menniük kell. Ezt az ostobaságot senki nem foghatja egy kar vezetésére. A kormány által teremtett irracionális helyzet ír elő irracionális megoldásokat. Mintha az egyetemnek saját húsát kellene felzabálnia. A többi intézmény meg csak nézi elszörnyülködve mindazt, ami történik, mert e borzalom bámulásának idejére egy percre legalább megfeledkezhet saját nyomorúságáról. Pedig egyik sincs egy szemernyivel sem jobb helyzetben.
​Horváth Iván, aki nélkül nem beszélhetnénk számítógépes irodalomkutatásról, s aki nélkül egészen másképp értenénk Balassit. Tarján Tamás, aki az egyetem mellett televízióban és rádióban tette a legtöbbet filmért, színházért és irodalomért. Kálmán László, kevéske elméleti nyelvészünk egyik legkiválóbbika. Tverdota György, a Parlament mellett útban lévő József Attila legjobb szakértőinek egyike. A Shakespeare-t újrafordító, s ezzel a munkájával drámáit itthon ismét elevenné tévő Nádasdy Ádám. Margócsy István, akinek jegyzetei bölcsészek, köztük magyar tanárok ezreinek, s ezen keresztül az ő tanítványainak formálta irodalomszemléletét. És az egyelőre csak hírbehozott Radnóti Sándor, akiért – Heller Ágnes és Vajda Mihály mellett – az ún. filozófus per, ha lehet, e mostaninál is szégyentelenebb, alantasabb és nemtelen támadásainak idején a jó öreg kontinens filozófiai életének élő klasszikusa, Jürgen Habermas is szót emelt 2011. január 24-én, Julian Nida-Rümelinnel, a Német Filozófiai Társaság elnökével közösen közzétett nyilatkozatában. Gondolatmenetük utolsó mondata felemelő volt ugyan, de arcpirító is egyben, mivel megírására Magyarország, Orbán politikai rendszere adott apropót. „Joggal követeljük Kínában az emberi jogok betartását, a saját házunk táján azonban nem söprögetünk. Ez bizony a botrányok botránya.” Aki valaha is betette lábát egy egyetem bölcsészettudományi karára, de csak ha véletlenül betévedt valahol egy romkocsmába, tudja kik ők.
Csupa felesleges ember, a rezsim számára csupa felesleges tudással. Csak hülye hasonlatok jutnak az eszünkbe. Mintha Sebes Gusztáv szövetségi kapitány az aranycsapatot Grosics, Buzánszky, Bozsik, Zakariás, Hidegkuti, Puskás és Czibor nélkül küldte volna ki a Wembley zöld gyepére. Érdekében állhat-e bárkinek ma Magyarországon ekkora szégyen?
​ 2011-ben (!) Róna Péter egy újságírói kérdésre a következőket felelte: „… le kellene állítani minden infrastrukturális beruházást. A következő évtizedben erre nem szabadna pénzt költeni, gondolok például atomerőmű-bővítésre vagy autópálya-építésre. Lehetőleg minden forrást az oktatás és az egészségügy rendbetételére kellene szánni. Nem csökkenteni kellene, hanem éppen növelni az ezekre a területekre szánt forrásokat, mert Magyarország legnagyobb gondja jelenleg, hogy a szellemi tőke szempontjából kezd jelentősen leszakadni a fejlett világtól. Magyarországon jelenleg mintegy másfél millió munkavállaló korú lakos van, aki képzetlen, ez a szám pedig nő. Ez az oktatási helyzet elégtelen ahhoz, hogy előrelépjünk. A fejlett világ rájött arra, hogy nem abból származik a növekedés, hogy többet termel, hanem abból, hogy magasabb hozzáadott értékű termékeket gondol ki. Megtervezik, elképzelik, és aztán a termékhez fűződő alacsony hozzáadott értékű tevékenységeket, a gyártást kihelyezik ... Magyarország beleesett ebbe a csapdába, és előállt egy olyan paradigma, aminek eredményeképp hazánkba csupán az összeszerelést helyezik ki. Nem a tervezést és nem is a szabadalmat élvező alkotómunkát.” Voltak országok, amelyek a közgazdász szavai szerint cselekedtek mély válság idején, s most fényévekkel járnak előttünk. Mi pedig évek óta verjük gazdasági és ilyen-olyan szabadságharcunk zajos harci tamtamdobját, meg az újabb szegeket a magyar felsőoktatás koporsójába. Most éppen huszonkettőt.

Budapest, 2013. február 27.

 

Kicsoda...

  • Ki rendezte a Casablanca-t?
  • Ki volt a Paramount Pictures alapítója?
  • Ki írta a Ben Hur zenéjét?
  • Ki fényképezte a Harmadik típusú találkozások című filmet?

 

250px-Kertesz Mihaly Delibab 1933 Kertész Mihály

Kertész Mihály (Michael Curtiz) (Budapest, 1886. december 24. – Hollywood, 1962. április 10.) Amerikában híressé vált Oscar-díjas magyar filmrendező.
Budapesten született zsidó családban,

Bővebben

358px-Adolph Zukor 001

 

 

Zukor Adolf (Zukor, Adolph)

(Ricse, 1873. január 7. – Los Angeles, 1976. június 10.) producer, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, a hollywoodi filmgyártás egyik

Bővebben

 


letöltés Rózsa Miklós Oscar-díjas zeneszerző.
(Budapest, 1907. április 18. – Los Angeles, 1995. július 27.)

Élete:

Vegyészmérnöknek készült, Lipcsében járt egyetemre, de párhuzamosan zeneakadémiai stúdiumokat is

Bővebben

 

Vilmos Zsigmond Zsigmond Vilmos
(Szeged, 1930. június 16. – 2016. január 1.) magyar származású Oscar-díjas operatőr.

A korai évek

Szegeden született, apja Zsigmond Vilmos, futballedző és kapus,

Bővebben

Ki van online...

Oldalainkat 154 vendég és 0 tag böngészi

Repülőjegy Akció

Repülőjegy fantasztikus áron New York-ba! Katt a képre!

i.statravel.hu.v01

Több Repülőjegy

Munkatársaink

Regős Róbert
Lax Éva
Nagy Erika
Kloczka István